blog. #2

February 27, 2012

életünk egyik legfeszültebb és legjobb élményén vagyunk túl a bandával, hiszen először léptünk fel ennyi ember előtt, és annyira bennünk volt a bizonyítani akarás, hogy szinte már görcsössé vált az egész. ám a vírusos, lázas fertőzés sem fogott vissza senkit attól, hogy 300, főként keresztény fiatalnak megmutassuk magunkat. szó szerint magunkat

készültünk arra, hogy sokan ki fognak menni a teremből és akármennyire is felkészítettük magunkat, mégsem volt jó érzés látni távozni azt a maroknyi embert rögtön a kezdés után. viszont amit a többiektől kaptunk, azt nehéz szavakkal leírni, hiszen amikor az intrónk alatt az első sorban felsorakozott 20 ember, ismerősök és ismeretlenek, emellett még jónéhányan a közönségből is tapsoltak és ordítottak, akkor az összes súly lehullott a vállunkról és csak adtuk, ami jött. legszívesebben leugrottam volna a színpadról és mindenkit végigöleltem volna.

egyre jobban úgy érzem, hogy megtaláltuk a helyünket, hiszen nem tudom melyik gyülekezet vállalta volna magára azt a terhet, hogy egy országos konferencián egy ilyen dolgot bevállal, mi pedig nem lehetünk elég hálásak. a debreceni szabkereseknek, a barátoknak, a háttérben meghúzódó szimpatizálóknak, de legfőképp istennek. 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: